Szolgáltatások


Vízbázisok, vízművek háttérterülete földtani szerkezetének vizsgálata

A vízműveket tápláló kútak utánpótlási területének földtani szerkezetét, a képződmények vízvezetési, -tárolási tulajdonságait több geofizikai módszer együttes alkalmazásával vizsgáltuk, kiindulási alapul felhasználva a térképezési, fúrási ismereteket. A Bükk-hegység DNY-i lejtőin, Egertől nem messze, az Almár-völgyi vízbázis kutatásakor a Berva-hegyen dolgoztunk. A szinte hagyományosan alkalmazott vertikális elektromos szondázásokat, /VESZ méréseket/ elektromágneses /EM/ és természetes gamma /TG/ térképezéssel egészítettük ki (l. a helyszínrajzot és fotót).

A VESZ méréseknek a nagyszerkezeti elemekre vonatkozó jellegzetességei, torzulásai és a felszínközeli hatásokat észlelő sekélybehatolású mérések igazolták a geológiai észlelésekből szerkesztett nagyvonalú földtani modellt a Berva-hegyen (Pelikán P.), ezen túlmenően - a fedett részeken - sikerült meghatározni vagy jól megközelíteni a mészkőre települt pala összlet vastagságát, és megerősíteni egy-egy korábban feltételezett vagy sejtett szerkezeti vonal létét.

Eger-Almárvölgy vízbázisa


Vertikális elektromos szondázás: VESZ

Mérés Diapir-10R műszerrel

EM mérések

Eger-Almárvölgy geoelektromos szelvény

Dél felé, a medence-perem felé haladva a III. geoelektromos szelvény segítségével képet kaptunk a mélybe zökkent triász mészkő helyzetéről, felhasználva a Marquardt-inverzióval értékelt VESZ méréseket és néhány kút karotázs szelvényét. Az aljzatot meglehetősen vastag miocén badeni és helvéti agyagos-tufás, aleuritos kőzetek fedik; elektromos ellenállásuk alapján igen valószínű, hogy ezek a kőzetek a vízszivárgást szigetelik, így a Berva felől nem kapnak utánpótlást az Almár-völgyi vízmukutak.

Eger-Almárvölgy vízbázisa

Földtani szelvény

Jelmagyarázat



Szatmárcseke-Tiszakóród távlati vízbázis kutatása

A Szatmárcseke-Tiszakóród távlati vízbázis vízföldtani-földtani megismerése céljából geofizikai kutatást végeztünk ÉK Magyarország Szamosköz elnevezésű tájegységén, a Szatmár-Bereg Tájvédelmi Körzet területén, kb. 380 km2 területen. A munka magában foglalt 207 db. ABmax=400 m terítésű vertikális elektromos szondázást (VESZmérést) 15 vonalon, a nagyvastagságú porózus üledéksor helyein 15 db. ABmax=800 m-es VESZ mérést a pleisztocén teraszképződmények feküjének meghatározása céljából, 4 db. a Tisza folyón végzett keresztszelvényezést (Tivadar-Szatmárcseke-Tiszacsécse-Tiszabecs, 50 szondázás), végül a rendelkezésre álló mélyfúrási geofizikai szelvények digitalizálását, belőlük korrelációs szelvények szerkesztését, illetve felhasználásukat a geoelektromos rétegszelvények helyesbítésében, részletezésében.

Tivadar tiszai geoelektromos rétegszelvény (pdf)



Mélyfúrásban végzett geofizikai mérések, kútvizsgálatok

A kútépítés helyes kivitelezésének érdekében a kutató előfúrást követően a csövezetlen lyukban mélyfúrás-geofizikai (karotázs) méréseket végzünk, hogy meghatározzuk a vízadó rétegek vagy az ásványtelepek helyét, vastagságát. Meghatározzuk és rangsoroljuk a rétegek vízadó képességét, javaslatot teszünk a saruzárás helyére. Több fúrás karotázs szelvényéből - az egy-egy rétegre jellemző jellegzetes görbe-rajzolatot, az elektrofaciest figyelembe véve - készítettük a következő vízföldtani korrelációs szelvényt.

Gödöllő Déli Vízmű

Tiszalök Vízmű 3-kút

A legfontosabb "hagyományos" görbék elegendőek lehetnek ahhoz, hogy a módosított Kozeny-egyenlet felhasználásával meghatározzuk a vízbázis hidrodinamikai modellezéséhez igen fontos "k" szivárgási tényez[ görbéjét (l. a következő ábrát).



Hulladéklerakó és csurgalékvize hatásának vizsgálata



A gyakorlati cél mellett a munka módszertani-tudományos célja a kommunális hulladék, mint "ható" alatti térrész fizikai paraméter-együttesének vizsgálata is volt. Továbbmenve, bizonyos kulcsponti helyeken pontok állandósításával lehetőséget kívántunk biztosítani ismételt mérések segítségével a későbbi geofizikai monitorozásnak. A leghatékonyabb módszernek a gerjesztett polarizációs szondázási görbék TAU-transzformációja bizonyult, melyet a Miskolci Egyetem Geofizikai Tanszéke segítségével vezettünk be a gyakorlatba.

A GP szondázásokat az ellenállásmérésekkel felderített minimumra telepítettük, a vizsgált vonalra 4 szondázás jutott, az 5. a távoli referencia pont volt. A szondázási pontokon 16 mélységszinten végeztük el az időtarománybeli GP méréseket úgy, hogy a lecsengési görbéből minden egyes mélységszinten 5 mintát vettünk, s a mintavételi pontokban meghatároztuk a GP h(t)-vel jelölt látszólagos polarizálhatóság paramétereket. Az időállandóval súlyozott GP-anomáliák szennyeződés iránti érzékenysége többszörösen meghaladja a hagyományos elektromos ellenállásmérések érzékenységét.


A Tiszabezdéd - Györöcske hulladéklerakó


A GP lecsengési görbék TAU-transzformációjával kapott spektrális időállandó elemzéssel a szennyeződés erősségét megbecsültük, és a szennyezés típusát minősítettük.


A Tiszabezdéd - Györöcske hulladéklerakó a szennyeződés mértéke a GP mérések alapján


A szennyezett területeken mért gyakori GP-anomáliák időállandó szerint szétválasztható összetevői - növekvő sorrendben - a filtrációs-, agyagos (membrán) -, elektrokémiai (redox) -és a metallikus (fémes) potenciálokból adódnak.

A szeméttelepeken mérhető GP-jelek nagysága kvalitative jelzi a szennyeződés mértékét, s általában a hosszú időállandóval jellemezhető redox- és fémes komponensek az uralkodóak.

Letölthető poszteranyag (ppt)




Vízkutatás

ZALASZÁNTÓ, Almakúti BT., Kiegészítő geofizikai mérések

Előzmények

Korábbi méréseink felhasználásával, a 20. számú VESZ méréstől 250 m-re, nyugatra fúrást mélyített a VIKUV RT. Víztermelés céljából a 74-85 m mélységközben települt pannon korú homok összletet szűrőzték, amely a rendelkezésre álló elektrokarotázs és természetes gamma szelvények szerint kedvező paraméterekkel rendelkezik. A további vízigények kielégítése céljából mostani méréseinkkel hasonló vagy jobb homok összletet keresünk, amely a VESZ szelvényeken környezetével együtt, mint közepes ellenállású rétegösszlet jelentkezik. A Megbízó nevében Pálfalvi Ferenc úr kiegészítő jellegű geofizikai méréseket rendelt meg a HÁROMKŐ BT.-től.

A terepi mérések

A terepi munkát 2005. április hó 11-12-én végeztük. 5 db. szondázás készült a 20-as ponttól Ny-ra és K-re 100-100 m távolságban a III. szelvény mentén (1. Melléklet) és egy 6. VESZ pont a Hűtőház környékén. A geofizikai mérési módszer a - a korábbiakhoz hasonlóan - a Schlumberger elrendezésű vertikális geoelektromos szondázás volt ABmax=400-800 m tápelektróda távolsággal. A mérésekhez DIAPIR 10R tipusú mérőműszert használtunk.

A mérések feldolgozása, eredmények

A szondázási görbéket, feldolgozás után a 1D Marquardt-féle inverzióval kiértékeltük. Az így kapott elektromos fajlagos ellenállás és mélység értékpárokat szelvényszerűen ábrázoltuk, ez lett a III. sz. geoelektromos szelvény (2. melléklet).

A szelvény hossza 500 m, a mérések behatolási mélysége 100-120 m a felszín alatt. Víznyerés céljából a felső pannon korú homok összleteket érdemes megvizsgálni, melyek elektromos fajlagos ellenállása uralkodóan 30-40 ohmm. Ezt a rétegösszletet sárgával szineztük. A VESZ mérések átlagoló jellegéből következik, hogy nagyobb mélységben a görbén külön-külön nem jelentkeznek az egyes homok rétegek, ezért egy-egy vastagabb összletből - a továbbiakban is - karotázs mérések esgítségével kell kiválasztani a szűrőzendő réteget.

A III. szelvényen az látszik, hogy Ny-ról K felé haladva a "kvázi"-aljzatot képező (miocén?) agyagmárgás, görgeteges réteg (ami a fúrásban 95.8 m-benjelentkezett) felszíne egyre feljebb észlelhető, így a pannon összlet beszűkül. Ezért vízkutató fúrás a 20-as ponttól K-re nem javasolható.

A különálló, hűtőházi mérési ponton a vázlatos rétegsor a következő:

0.0-2,4 mtalaj és felszínközeli homok,
2.4-5.2 mhomok, középszemű,
5.2-22.0 magyagos homok, aleurit,
22.0-34.0 mdurvaszemcséjű homok, aprókavicsos,
34.0-89.0 magyag, kőzetlisztes agyag,
89 m alattagyagmárga, márga vagy dolomittörmlék.

Javasoljuk, hogy a kutató előfúrást a II. sz. szondázás és a (régi) 20-as sz. VESZ mérés között végezzék.

/Ismételten megjegyezzük azt a tágabb környezetből származó tapasztalatot, hogy a hegység előtérében lévő felső pannon permeábilis rétegek vízadóképessége gyenge a peremi változatos kifejlődés miatt, a meglévő kutakban tapasztaltak szerint néhányszor 10 l/p./

Utóirat: a Megrendelő (Pálfalvi Ferenc) közlése szerint a kút kb. 600 l/perc hozamot eredményezett.



Geofizikai mérések folyón és tavon

ÁROKTŐ-Tiszadorogma távlati vízbázis

Tiszai mérés

Szonárral készült mélységtérkép

A kutatandó sérülékeny parti szűrésű vízbázis a Tisza-folyó mellett, Ároktő és Tiszadorogma községek határában található. A VESZ méréseket az 50 éves elérési időhöz tartozó felszíni metszet által határolt területre telepítettük: 2 db., kb. 5 km hosszú szelvényt a folyó jobb partjára, 2 db. 5 km-es szelvényt a folyóban, egyet a bal partra telepítünk, s kiegészítésképpen 2 rövidebb 1.0-1.5 km-es merőleges szelvény készült.

A mérési vonalak hossza összesen 25 km, a mérési pontok távolsága 200-200 m. A szükséges. 40 m-es behatolási mélységnek megfelelő ABmax=200m tápelektróda távolság 200 m, esetenként 400 m.


Vízi mérések

A vízi méréseknél a geofizikai kutatás-feltárás egyik feladata a folyó és mederkapcsolati viszonyok kutatása, nevezetesen a folyómeder alatti rétegsor és a meder iszaposságának vizsgálata, az iszap alatti képződmények minőségének megismerése. A mederfenék és a meder alatti rétegek kutatására több módszert együttesen alkalmaztunk:

  • elektromos szondázás a folyó felszínén vontatott úszó szondával
  • folyamatos szonár mérések a vízmélység és az iszaphatár meghatározására.

A vízi elektromos ellenállás szondázásokat 100 m hosszú úszó Schlumberger szondával végezzük, melyet a víz sodrása egyenes vonalban tart. Az észlelő a hajóban vagy motorcsónakban helyezkedik el.

A kétféle mérés eltérő fizikai alapja lehetővé teszi, hogy a közöttük levő mélységkülönbség alapján a laza, iszapos aljzatot, amely mechanikailag folyékony zagyként viselkedik, de elektromos vezetőképessége különbözik a víztől, - elválasszuk, megmutassuk.

Miskolc-Hámori tó vizsgálata

A geofizikai kutatás-feltárás célja a Hámori tó mélységének ellenőrzése, az üledék - ill. iszap-vastagság meghatározása volt.



Régészeti kutatás geofizikai mérésekkel

A Vadnai-várhegy és a Sajónémeti-várhegy geofizikai feltárása

A geofizikai feltárás célja a szóban forgó 2 vár-hegy, a hozzájuk tartozó védművek és részben a sáncok vizsgálata, bennük az építmény alapok, illetve a szűkebb környéken az esetleg otthagyott tárgyak keresése.

Az alkalmazott geofizikai módszerek

Az elektromos ellenállás módszerrel a vizsgált térrész, a talaj ill. a kőzet elektromos ellenállását, az elektromos vezetőképesség ellentettjét határozzuk meg. A fajlagos ellenállás az egységnyi térfogatú térrész elektromos ellenállását adja. Két alapvető faktor befolyásolja:
a szilárd kőzetváz, más néven mátrix elektromos ellenállása és a pórustér ellenállása, amely a pórusokat, repedéseket kitöltő folyadék vezetőképességétől, koncentrációjától függ.

A mérési helyszínen a tufába ágyazott andezit agglomerátum és andezit bombák alkotják a hátteret, ezek keménységük miatt ellenálltak az eróziónak, s a térszín, a felszíni formák kialakulásakor "kipreparálódtak", - a várhegy a környék fölé emelkedik. A falakon belüli élettér, a taposott talaj jó elektromos vezető a tufa agglomerátumhoz képest. Maga a fal, ha kőből épült, feltételezhetően a közeli andezit sziklából készült, így nagy elektromos ellenállásúnak kell lennie.
Sajónémeti közelében a háttér és altalaj a meglehetősen homogén összetételű finomszemű homokkőből, az alsó miocén korú un. Pétervásárai Homokkő Formáció többé-kevésbé finomszemcsés rétegeiből áll. Elektromos ellenállását az agyagosabb, nedvesebb részek, repedések csökkentik. Ha ezen a helyen a husziták földvárat építettek, a falmaradványok alig különböznek a háttértől, talán az agyagos kötőanyag miatt kisebb elektromos ellenállással tűnnek ki.

A környezet radioaktivitását érzékeny sugárzásmérő műszerek segítségével érzékeljük. Normális esetben a radioaktivitás alacsony szintű, élettani hatása nincs, a minket körülvevő tárgyakból, a talajból és a légkörből, ill. az űrből érkezik.
Leégett karámok, gerenda falak maradványainak hatása abban nyilvánulhat meg, hogy a környezetükben dúsabb széntartalom kedvez az oldatban szivárgó radioaktív anyag megkötésének. Ily módon pozitív gamma sugárzási szintű, záródó izovonalakkal jellemzett helyeket kell keresnünk. A mérés gamma fotonok beérkezésének érzékelésére alkalmas MÉV gyártmányú műszerrel történt. A mérést 1 perces időtartamú gyűjtéssel végeztük a rácspontokon, oly módon, hogy X (EOV Y tengellyel párhuzamosan) irányban 2 méterenként, Y irányban (EOV X tengellyel párhuzamosan) pedig 2.5 méteres beosztásban. A műszer detektorának méretéből adódóan a kisebb lokális hatókat valószínűleg csak pár cm-es mélységből képes kimutatni. A terepi észlelést Herczeg Ádám mérnök-informatikus, PHD- geofizikus hallgató végezte, műszer: magyar, MÉV-gyármányú, NC-483 tip. szcintillációs sugárzásmérő.

A mágneses módszer a Föld mágneses terét méri, mely két részből tevődik össze egy adott kutatási területen. Egyrészt a területen ható általános geo-mágneses térből, mely kis területen állandónak tekinthető, másrészt a felszín-közeli mágneses hatók, ferromágneses anyagok teréből. Ez utóbbiak mágneses anomáliaként jelennek meg, mivel az erővonalakat begyűjtik. Kiinduló feltételezésünk szerint a régi épített környezetből származó, civilizációs hatások eredményei lehetnek: vas zárak, kapupántok, szögek, melyek a leégett véd művekből megmaradtak, s eltemetődtek. Kisebb hatásúak lehetnek a régi égetett cserepek, kemencék.

A földradar, georadar (GPR) Ground Penetrating Radar nagyfrekvenciás elektromágneses kutató módszer.
A földradar berendezés adóantennája MHz nagységrendű elektromágneses impulzusok sorozatát bocsátja a talajba. A hullámok a kőzetben részben elnyelődnek, részben visszaverődnek. A visszavert jeleket a vevőantenna folyamatosan regisztrálja. Így a radarszelvényezés eredményeképpen kapott idő/mélység metszeten általában követhető a rétegződés, a földtani szerkezet, valamint minden, a föld alatt lévő objektum vagy tárgy, melynek mérete a hullámhosszal összemérhető. A módszer előnye a nagy felbontóképesség.

A geofizikai vizsgálatok eredményei



Vonalas létesítményekkel kapcsolatos geofizikai mérések (utak, autópályák)

Az M35 autópálya hajdúböszörményi szakasza

A talaj rétegzettségének vizuális megjelenítését szolgálják a georadar felvételek. A kapott jel a nagyfrekvenciás elektromágneses hullámokkal átjárt közeg dielektromos állandójától függ. Anomáliák, kontrasztok a rétegváltások helyein észlelhetők, ott ahol a kőzet porozitása és/vagy nedvesség tartalma ugrásszerűen változik.


Georadarral való mérés - Roncsolásmentes diagnosztika

Műszerünk: GSSI UtilityScan 270 georadar.

Felhasználási területek:

  • árvízvédelmi töltések vizsgálata
  • vonalas létesítmények mellett talaj tömörség vizsgálata
  • domboldalak, rézsűk állékonyságának vizsgálata
  • üregkutatás
  • épületek alapozásának előkészítése esetén talajvizsgálat
  • építési területek archeológiai célú vizsgálata

2016 - Minden jog fenntartva - Háromkő Bt.